Füst dobja össze a szavakat, Navigációs menü
Kategória:magyar összetett szavak – Wikiszótár
Márton László: Színre szavak I. A Bátor Csikó című drámakötet szerzői utószava A Bátor Csikó szerzői utószavát a mai magyar színházat érintő vonatkozásai és kérdésfeltevései miatt tartjuk fontosnak közölni. Engem a színház, azon belül a kortárs magyar színház sem lenyelni, sem kiköpni füst dobja össze a szavakat tudott. Lenyelni azért nem, mert nem feleltem meg a mindenkori elvárásoknak, kiköpni pedig azért nem, mert… de ezt fölösleges volna megmagyaráznom.
ahogy szeretném én is.
Majd mások elmondják vagy megírják, ha úgy látják szükségesnek. Ebből a színműírói pályából nem a személyes történet az érdekes, még csak nem is a magyarországi színházi közélet állapota, hanem az a néhány tanulság, amely negyven év munkájából adódik.
Fotó: Gulyás Judit Drámaírói életutamról — sorsnak nevezni túlzás volna — röviden annyit, hogy az as években nagy lendülettel indult, majd az es években zsákutcának bizonyult, falnak ütközött. Ez persze metafora, és nem kedvelem a személyre vonatkoztatott beszédben a metaforákat, de még kevésbé kedvelném a konkrét életrajziságot. Hadd fogalmazzak így: drámaírói zátonyra futásomért kárpótoltak az elbeszélői és műfordítói teljesítmények.
Utóbbiak közül Goethe Faustjának átültetése, a nagy mű rendezői és dramaturgi szemszögből való füst dobja össze a szavakat közrejátszott abban, hogy figyelmem ismét a színpad felé fordult.
Aztán az utóbbi néhány évben már elég erősnek és szuverénnek éreztem magamat ahhoz, hogy kudarcnak vagy felemásnak ítélt régi drámakísérleteimet újból elővegyem, és újabb színműötleteket is kitaláljak.
Ezen a téren is érvényes, amit az alkotói füst dobja össze a szavakat megítélésekor mindig ajánlatos szem előtt tartani: az tudniillik, hogy ellentét van a személyiség folyamatossága füst dobja össze a szavakat alakulása között. A kettő együtt érvényes. Nem az vagyok, aki voltam ban, A római hullazsinat legkorábbi változatának írásakor, és az sem, aki az es évek közepén voltam, amikor megpróbáltam, de képtelen voltam barokk jellegű világszínházi látomást formálni ugyanebből az ötletből.
Másrészt mégiscsak az vagyok, még mindig ugyanaz. Ha egy kicsit messziről tekintek önmagamra, azt látom, hogy már fiatalkoromban nagyjából megvolt az az alkotói habitus, amely a későbbi évtizedekben kivívta eredményeit és elszenvedte fiaskóit.
Utóbbiak — eredmények és fiaskók — szövegformáló tényezőkként is beépültek a későbbi, végleges munkákba, de még inkább a felhasználható tanulságok révén. Akkor is így van ez, ha közben sokat változott a világ füst dobja össze a szavakat azon belül a magyar irodalmi és színházi közeg.
Újabb írónemzedékek nőttek fel, és — drámákról lévén szó — színházi emberek újabb nemzedékei. Kérdés: vajon az én munkáimat a fiatalabbak teljesítményei felől vagy a korábban is létező hagyomány felől fogják olvasni és színpadra vinni, akik fogják?
Komiszság, hogy az orvos egy tál ételért - talán éppen egy tál lencséért - otthagyja az állását, leveti az orvosi fehér kötényét, és földre dobja az operatőr kését, mint déli harangkondításra merőkanalát a lusta kőműves. Már csak az orvosi etikánál fogva is. Másutt a matéria tégla meg habarcs. De itt az anyag csont, hús, ideg és vér. Sikoltó, könnyező és vérző anyagával nem bánhat oly felelőtlenül könnyen, mint más mesterember a fával, a vassal vagy a kereskedő a portékájával.
Azzal is számot kell vetnem, hogy nincs olyan áttekintésem a színházi intézményrendszerről, mint például egy vezető színikritikusnak vagy egy országos színházi találkozó válogatójának. Ugyanakkor eleget dolgoztam színházi közegben ahhoz, hogy drámaírói elképzeléseim ne légüres térben mozogjanak.
- Leszokni a dohányzásról 60 év elteltével
- Miért leszok súlyos, ha leszokok a dohányzásról?
- Lehetséges leszokni a dohányzásról a fogamzás előtt?
Előfordult, hogy drámaírás vagy -fordítás közben előre tudhattam, melyik színész fogja az adott szerepet eljátszani, és munka közben elképzeltem a hanghordozását, a mozdulatait. Az egyik ilyen eset a Faust átültetése volt, amikor számolhattam azzal, hogy a tudós szerepét Máté Gábor, az füst dobja össze a szavakat Kulka János alakítja majd.
Másképpen zajlik így a megírás folyamata, mint akkor, amikor nem áll rendelkezésemre ilyen fogódzó, de ilyen esetben is vannak elképzeléseim arról, milyen nyelvi eszközökkel segíthetem a rendezőt és a színészt.
Valójában persze nem a szerzőt, hanem az irodalmi alkotásként értelmezhető, művészi hatást keltő kortárs drámát akarják kiiktatni; ha klasszikusok írtak ilyesmit, azt inkább megbocsátják.
A keret lehetne egy ősi szertartás, amelyiknek nem a belső tartalmára esne a versben a hangsúly, hanem a külsőségekre, a látványra, a hallhatóra, méghozzá úgy, hogy a papíron és elhangzásban is egymás mellé kerülő szavak feladata nem a történés külső leírása, hanem elsősorban az esemény érzékeltetése lenne. Közben átestem egy újabb folyóirat-alapításon: Gyakran találkoztunk, mutogattuk egymásnak újabb irományainkat, de — valószínűleg az egészséges rivalizálásnak köszönhetően — csak a befejezetteket.
Én viszont úgy látom, hogy színpadi szó és cselekvés között sokféle viszony lehetséges. Helyénvaló lehet, ha egy füst dobja össze a szavakat alkotói közösen összedobnak egy szöveget, és azt játsszák. Abból sem lesz baj, ha ez a szöveg előadásról előadásra változik, amennyiben a spontaneitás mögött érvényes színházi gondolatok állnak. Akkor kezdődnek a bajok, ha ilyen gondolat nem vehető észre. Az sem kárhoztatható, ha egy rendező egy Shakespeare- vagy Molière-drámát úgy állít színre, mintha kortárs magyar színművel lenne dolga.
Az viszont igenis helyteleníthető, ha a legjobb hírű fővárosi és vidéki színházak a létező vagy potenciális kortárs magyar drámák helyett álmodják mai magyarrá a világirodalmi klasszikusokat.
Márpedig akármilyen sokféle színházi füst dobja össze a szavakat vagy intézmény működik Füst dobja össze a szavakat, abban közösnek látom őket, hogy a kortárs magyar dráma iránti füst dobja össze a szavakat csekély.
- Szkita Fхnix: A magyar nyelv gyцkrendszerйnek alapjai
- Márton László: Színre szavak I. - remenysegiskola.hu
- Mehmed oszmán szultán ki akarta terjeszteni az Oszmán Birodalom fennhatóságát a zaporizzsjai kozákok területére is.
- Játszik velünk százszor megcsalatottan is a hullámzó reménység.
- Bővítsük együtt folyamatosan!
- KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: FÜST
Tisztelet a kivételnek. Akkor lehetne ez a helyzet lényegesen más, ha egy-egy író folyamatosan, több évadon át együtt dolgozhatna egy társulattal vagyis nemcsak a rendezővel, hanem a többiekkel is, a díszlettervezőtől a színészeken át a súgóig és az ügyelőig — már ahol van ilyenés a társulat az illetővel a maga író voltában tudna valamit kezdeni. Erre jelenleg Magyarországon és a határon túli magyar színjátszásban nem sok lehetőséget látok.
Hogy miért nem, annak kifejtése nem fér bele egy drámakötet utószavába.
Tartalomjegyzék
Inkább az írói munka tanulságairól beszélnék. Ezek közül számomra a legfontosabb az, hogy a megszólalás annak füst dobja össze a szavakat hangzásbeli, szemantikai és szintaktikai feszültségével együtt nem választható el a színpadi történéstől.
Konkrétabban: a megszólalás jellegzetességei, a dramaturgiai struktúrával lehetőleg füst dobja össze a szavakat, színpadi cselekvésre — gesztusra, akcióra — kell hogy buzdítsanak, és a szerzőnek nem elég erre törekednie, szövege révén meg is kell győznie a rendezőt és a színészt ennek fontosságáról.
Ebből sok egyéb mellett az is következik, hogy a szöveg a hangzás révén beleértve a mondatok hosszát, ritmusát, a verses vagy prózai formát, a replikák tempóját javaslatokat tesz önmaga térbeli struktúrájára, és ezt a díszlettervező, amennyiben helyesen értelmezi a szöveget, fel tudja használni, a színészek számára bejátszatóvá, a közönség számára szemléletessé tudja tenni.
A föntebb elmondottak másik füst dobja össze a szavakat következménye az, legalábbis számomra, hogy egyrészt nem létezik érvényes drámai szöveg és erős dramaturgiai struktúra poétikai radikalizmus nélkül, másrészt nem létezik történésnek tekinthető színpadi esemény eszkatológiai értelemben vett történelmi háttér nélkül.
Nyilván ez a magyarázata annak, hogy színpadi munkáimban hangsúlyosan jelen van a történelem.
Márton László: Színre szavak I.
Még a jelen kötet címadó darabjában, a Bátor Csikó című mesejátékban is erős a történelmi kisugárzás, hiszen ha a bátorságot és a félelmet jelenítjük meg, akkor hazugság volna letagadni vagy elhallgatni, hogy a félelem mindenkori okozójának történelmi aspektusa is van. De más, korábbi magyar színműveket is felhozhatok példák gyanánt.
Mészöly Miklós Az ablakmosó című drámája látszólag magánjellegű eseménysor: egy ismeretlen férfi betolakszik egy fiatal házaspár hétköznapjaiba. Ám a korabeli cenzúra éles szemmel észrevette a történelmi perspektívát: az as miskolci ősbemutatót gyorsan betiltották, és a művet évtizedekig nem engedték színpadra állítani.
Weöres Sándor A kétfejű fenevadja a török kori Pécsett játszódó idillikus románc, de a korabeli kultúrpolitika a szovjet megszállás elleni tiltakozást vizionálta benne, vagyis — voltaképpen helyesen — észlelte az újabbkori történelem színpadi formaképző visszahatását a manierista-rokokó pásztorjátékra.
Örkény István Pisti…-jéről és annak színházi sorsáról nem beszélek, hiszen Abbahagytam a dohányzást, de amikor iszom, dohányzom a munka az újabbkori magyar történelem nyílt színi faggatása, füst dobja össze a szavakat nincs mit észrevenni vagy nem észrevenni. Csak zárójelben: ha a Pisti… közvetlenül a megírás után színre kerülhetett volna, a rendezés tanulságait Örkény további művekben hasznosíthatta volna.
Helyette vessünk egy pillantást a Kulcskeresőkre, amely egy pilóta bénázásáról szól, és vígjátéki abbahagytam a korpát bonyodalmakból épül fel.
Vagy vegyük szemügyre Füst Milán Boldogtalanokját, amelyben a privát tragédiához látszólag nem kapcsolódik történelmi szál: vajon Húber Vilmos és a füst dobja össze a szavakat csatolt nők vergődésében nem sejlik-e fel a korabeli Magyarország permanens válsága, mai előadás esetében a mai Magyarország kiúttalansága is?
De még Molnár Ferenc Liliomára is rávetíti árnyékát a vészesen közeledő első világháború, a mai néző pedig ott láthatja a díszlet hátterében a színmű eredeti helyszínének, a pesti Városligetnek jelenleg zajló elpusztítását. Nem akarom odaállítani magamat az említett kiváló szerzők mellé, de a jelen kötetben olvasható színművek hasonló nehézségbe ütköznek: történelmi perspektíva nélkül nem lenne súlyuk, viszont ez füst dobja össze a szavakat perspektíva más megítélés alá esik egy kortárs szerző esetében, mint a klasszikusoknál.
Ha Shakespeare olvassa Plutarkhoszt, és színművé formálja azt, amit talált benne, például Coriolanus tragédiáját, az tökéletesen rendben van.
Anyanyelvi feladatok, játékok
Ha egy mai magyar szerző cselekszi meg ugyanezt a Plutarkhosz-féle Démoszthenész-életrajzzal, akkor — mint megtudhattam egy hozzám intézett levélből — létrejön egy történelmi köntösbe bújtatott, ám nyilvánvalóan a mai viszonyokról szóló, áthallásoktól hemzsegő munka, amely — mint ugyanebből a levélből értesültem — aktualitása miatt nem kerülhet színre. Két kifogást szokás a kortárs magyar drámaírók szemére vetni. Az egyik, hogy nem aktuálisak a drámáik.
A másik, hogy aktuálisak. Lépjünk tovább. Mit jelent ez? Nem tudom. Aligha tulajdoníthatunk neki bármilyen konkrét jelentést. Abban viszont biztos vagyok, hogy a Csikót alakító színész számára ez a sokszor ismétlődő félig artikulált kiáltás a szerep megformálásának kiindulópontja.
Jó volna úgy,
Azért nem tud félni, és azért szabadul ki sorra-rendre a szorult helyzetekből, mert a szavait egy-egy pillanatra meg tudja szabadítani abbahagyta a dohányzást közvetlen értelemhordozástól. Az utolsó jelenet szarkasztikus félelem-revüje visszájára fordul a varázserő nélküli varázsige jóvoltából. Már legelső drámáim írásakor el kellett gondolkodnom rajta: mire jó a színpadon a verses forma? Nyilvánvaló, hogy a vers, még a szabadvershez közel álló blankvers is másképpen szervezi a szöveget, ezáltal pedig a jelenetek felépítését, mint a próza.
Az is köztudott, hogy a kötött forma megkönnyíti a színész számára a memorizálást.
Írj nekünk e-mailt!
Arra viszont csak később jöttem rá, hogy a versforma, illetve egy művön belül a versformák váltogatása önmagában is dramaturgiai funkciót hordoz.
Ha a jambikus sorokat trocheikus sorok váltják fel, az akkor is a feszültség növekedését fejezi ki, ha látszólag nem történik semmi különös. Külön elmélkedés tárgya lehetne, hogyan teheti a metrika hangsúlyos történéssé a semmi különöst. Ha a csengő-bongó rímek után rímtelen dübörgés következik, az is jelentést hordoz. Ha a párrím után harmadik rím következik, az idéző- vagy zárójelbe teszi az előző két sor állításait, kétségbe vonja vagy felülírja a megelőző kijelentéseket.
A metrika némelykor nemcsak szóváltásokat vagy jeleneteket, hanem személyiségeket, szerepeket is segíthet lezárni. Köztudottan ezt a célt szolgálják Shakespeare párrímes abgangjai. Hasonló rímpároknak különösen fontos szerepük van egy olyan történelmi rémbohózatban, amelynek színpadán a meggyilkolt pápák ábécésorrendben követik egymást.
Még az as évek első felében, a Lepkék a kalapon című dráma írásakor jöttem rá, hogy a jelenetek felgyorsítása groteszk hatást kelt, ennek pedig olyan nyelvi eszközei vannak füst dobja össze a szavakat igei állítmány elhagyása, jelző utáni jelzett szó hiánya —, amelyek önmagukban is komikusak.
A nagyratörő című drámatrilógiát, amelyet egy évtizeddel később írtam, és amelyben először vetettem számot a történelem dramaturgiai funkciójával, ma már nyelvi szempontból visszalépésnek, korábbi színpadi kísérleteimnél kevésbé radikálisnak látom. Ez aligha meglepő azok számára, akik ismerik írói alkatomat.
A címszereplő, Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem az angol reneszánsz drámaírók kortársa volt. Viszont uralkodása idején Magyarországon és Erdélyben — közismert okokból — nem volt magyar nyelvű színjátszás, nem jöttek létre magyar színművek. Pedig történtek reneszánsz drámába illő tragikus vagy olykor komikus események, többek között éppen Báthory Zsigmond környezetében és az ő jóvoltából.
Kategória:magyar összetett szavak
Olyan nemzeti drámát akartam írni az es évek elején, amelyben a korszak és a későbbi magyar történelem sorskérdései a maguk ellentmondásosságában tárulnak fel, ugyanakkor mint drámai események nagy hatásfokkal működnek.
Nyilvánvaló, hogy egy ilyen koncepcióba, amely a Czillei és a Hunyadiakhoz vagy akár a Bánk bánhoz nyúlik vissza, nem fér bele az abszurd felé vezető nyelvi-poétikai füst dobja össze a szavakat. Viszont ekkor, A nagyratörő írásának füst dobja össze a szavakat kellett először elgondolkodnom rajta: hogyan jeleníthetők meg évek, évtizedek eseményei egy színházi előadásban, amely három óránál nemigen lehet hosszabb?
Hogyan lehet megjeleníteni egy színtársulat véges számú színészével végtelen számú történelmi szereplőt? Ezeket a problémákat a jelen kötet drámáiban poétikai eszközökkel igyekeztem megoldani.
N. | Régi magyar szólások és közmondások | Kézikönyvtár
A Démosthenés népgyűlés-jeleneteiben a jelenlevő sokaságot a felszólalások folytonos megszakítása érzékelteti, az idő komikus besűrűsödését némely szereplők sportriporteri tudósításai eredményezik. Volnának aztán egyéb tanulságok is, de azok közvetlenül kapcsolódnának a szerző életrajzához, ezért jobb, ha nem esik róluk szó.
Az írás folytatását januári számunkban közöljük. Facebook Comments.
