A dohányzásról való leszokás képessége, Tagsági információk

Navigation menu

A dohányzás a legnagyobb elkerülhető egészségi kockázat az EU-ban, mely évente A munkahelyeknek és a munkahelyi egészségügyi programoknak lehetőségük van aktívabb szerepet vállalni a dolgozók leszokásának segítésében. Összesen Néhány kivételtől eltekintve — mint például néhány tagállam vendéglátóiparában — a munkáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy senki ne legyen kitéve dohányfüstnek a munkahelyeken.

Az expozíció megszüntetése jobb egészségi állapothoz vezet mind a dolgozók, mind a munkáltatók között, valamint javul a munkateljesítmény is. Table 1.

A leszokás folyamata

Chemicals of tobacco smoke having adverse health effects A dohányzásról való leszokás képessége Hoffmann és Hoffmann alapján módosítva [1] A dohányfüst számos mérgező és irritatív [1] [2] vegyületet tartalmaz. Ilyenek például az ammónia, a nitrogén oxidok, szerves savak, kéndioxid és különféle aldehidek, melyek szem és légúti irritációt okozhatnak.

Néhányuk csökkenti a légutak tisztító funkcióját.

A koncentráló készség csökkenése, 2 hét Ingerlékenység, izgatottság, szorongás, 4 hét Alvási problémák, 1 hét Emésztési zavarok, székrekedés, 4 hét Fel kell készíteni a környezetet is a leszokásra.

Az es évek végén, a környezeti dohányfüst volt a második leggyakoribb foglalkozási eredetű rákkeltő expozíció a napsugárzás után az Európai Unióban [3].

A dohányfüstben található kilenc vegyi anyag [2]nevezetesen a benzol, kadmium, arzén, nikkel, króm, 2-naphthylamine, vinilklorid, 4-aminobifenyl és berillium egyes kategóriájú bizonyított emberi rákkeltőnek van besorolva. A dohány-specifikus nitrózaminok a dohány gyártása és a dohányzás során alakulnak ki.

Többségüknél kimutatták a rákkeltő hatást kísérleti állatokban. Több, mint harmincöt féle polyciklikus aromás szénhidrogént PAH találtak a dohányfüstben, sok rendelkezik rákkeltő potenciállal.

A dohányfüst karcinogén nehézfémeket, mint pl.

Kardiológusok a dohányzás ellen

A dohányfüst számos a szaporodásra ismerten káros vegyületet tartalmaz, mint például szén-monoxidot, szén-diszulfidot, nikotint, kadmiumot és ólmot. A PAH-ok hatással lehetnek a fejlődésre és a szaporodásra [4].

A kardiológia miatt nőtt a várható élettartam Magyarországon minden órában 3 ember hal meg a dohányzás következményeként, naponta 77, évente pedig 28 ezer olyan embert veszítünk el, akinek a halála összefüggésbe hozható a dohányzással. A korai szervi betegségek óriási terhet rónak az egyénekre, családokra és az egészségügyi ellátó rendszerre. Mert a cigaretta nemcsak a tüdőnket károsítja, hanem a szívünket is és kihat az egész szervezetünkre.

A dohányfüst nikotint tartalmaz, ami a legerősebb függőséget okozó addiktív hatású anyag. A nikotin, a szén-monoxid és a nitrogén-monoxid szív-és érrendszeri hatással rendelkezik. A szén-monoxid hatására a vérben kialakuló karboxi-hemoglobin csökkenti a hemoglobin oxigén-szállító kapacitását.

• Dohányzásról leszoktató kezelés — elvonási tünetek nélkül — könnyedén, gyorsan, biorezonanciás módszerrel.
• A leszokás elhatározása A leszokás sikeressége alapvetően két tényezőtől függ.

Összefüggésben van az alacsonyabb születési súllyal és a korai halálozással is [10]. Ezen kívül, az ETS-ben található kisméretű szálló por angol rövidítéssel: PM leszokni a dohányzást nem tudok aludni és légúti károsodásokhoz vezetnek, mint például az irritáció.

Rák Statisztikailag szignifikáns összefüggést találtak a dohányosok házastársai esetében a tüdőrák kialakulásának kockázata és a dohányzó házastárs által kibocsátott ETS között. Ebből adódóan le lehet vonni a következtetést, hogy azok esetében, akik sohasem gyújtottak rá az ETS expozíció a tüdőrák kialakulásának az egyik oka [2]. Bár az ETS-sel kapcsolatos többletkockázat kicsi, a dohányfüst mégis fontos környezeti karcinogénmert a füstnek kitett személyek száma magas.

A dohányfüst expozíciónak tulajdonítható tüdőrákos esetek száma évente 1,3 relatív kockázatot feltételezve megközelítőleg az EU-ban [11]. Az ETS expozíciónak kitett sohasem dohányzók mellrák kialakulási kockázatával kapcsolatban a bizonyítékok nem egyértelműek [2]. Tíz eset-kontroll vizsgálatból négy tanulmányban találtak statisztikailag szignifikánsan emelkedett kockázatot. A dohányfüst expozíció és az orrgarat-rák, orrüregi rák, orrmelléküregrák, méhnyak-rák, gyomor-bélrendszer rákja, továbbá az egyéb rákformák közötti összefüggésekre vonatkozó adatok ellentmondóak és ritkák.

EXTRA AJÁNLÓ

Munkavégzés közben az ETS-sel egyidőben bekövetkező egyéb rákkeltő expozíciót is figyelembe kell venni. Azon dohányosoknál, akik azbeszt expozíciónak is ki vannak téve, nagyobb eséllyel alakul ki tüdőrák, mint a külön azbeszt és külön dohányfüstnek kitett egyéneknek összesen [12].

Ezen túlmenően, fontos a dohányzásról való leszokás képessége munkáltató felelőssége, ha a munkahelyén és nem az otthonában dohányfüstnek kitett, nemdohányzó munkavállalónál tüdőrák alakul ki. Szív-és érrendszeri betegségek A dohányzó házastárs miatti dohányfüst expozíció összefügg a szívbetegség kialakulásának megnövekedett a dohányzásról való leszokás képessége.

Bizonyítottan szignifikáns dózis-válasz kapcsolat van az expozíció intenzitása és a relatív kockázat mértéke között. Egystroke-on átesett beteg között végzett esetkontroll tanulmány szerint azok a férfiak, akik dohányfüst expozíciónak voltak kitéve 2,1-szer nagyobb esélyük volt a stroke-ra, mint azoknak, akiket nem ért dohányfüst expozíció.

Női Egészség Éve 2020

Légúti fertőzések A dohányfüst expozíció gyermekek esetében növeli a légúti fertőzésekre való fogékonyságot [18]. Az invazív pneumococcus fertőzés 2,5-szer nagyobb valószínűséggel gyakrabban fordul elő a dohányfüst expozíciónak kitett nemdohányzóknál, mint azon nemdohányzó kontrolloknál, akiket nem ért expozíció.

Dózis-válasz kapcsolat figyelhető meg a dohányfüst expozíció időtartama és az invazív pneumococcalis betegség kialakulásának kockázata között. Felnőtteknél a dohányfüst expozíció összefüggésben van a meningococcus okozta megbetegedések kialakulásának kockázatával [8].

Leszokás után meggyógyítja magát a tüdő

Asztma és COPD Az ETS expozíció gyulladásos és irritatív reakciókat vált ki a légutakban, melyek nem orosz pirulák a dohányzáshoz tünetekhez és a tüdő funkcióvesztéséhez vezetnek [5][7].

A a dohányzásról való leszokás képessége mukociliaris tisztítómechanizmusának károsodása és az immunológiai védőmechanizmusok meggyengülése növeli a légúti fertőzésekre való fogékonyságot. A dohányzásról való leszokás képessége az ismétlődő fertőzések hajlamosítanak a COPD kifejlődésére.

Továbbá a korai életkorban megjelenő dohányfüst expozíció miatt bekövetkező tüdőfunkció vesztés a felnőtt korban kialakuló tüdőbetegségek kialakulásának kockázatát növeli [19][8]. A foglalkozási eredetű dohányfüst expozíció és a légúti tünetek, úgymint köhögés, köpetürítés, a dohányzásról való leszokás képessége, szemirritáció és megfázásos tünetek között bizonyítottan van összefüggés és dózis-válasz kapcsolat [20][21][22].

Leszokás a dohányzásról: ezek a módszerek váltak be

Reprodukciós egészség A dohányfüst expozíció a terhes nemdohányzó nőknél is alacsony születési súlyt eredményez, ami szorosan a dohányzásról való leszokás képessége a károsodott egészségi állapothoz [10] a dohányzásról való leszokás képessége, [23]. Szakirodalmi áttekintések alapján, [10][24] a súlycsökkenés 25g és a dohányzásról való leszokás képessége között változik.

Ezeknek a programoknak minél szélesebb körben kellene eljutniuk a célcsoportjaikhoz! A program célja az óvodáskorú gyermekek egészségének védelme. Feladatai: a dohányzással kapcsolatos egyéni ismeretek feltérképezése, az életkori sajátosságoknak megfelelő szintű információk átadása, az egészséges életmód választását megkönnyítő dohányzással kapcsolatos attitűd formálása, és a passzív dohányzás kényszere elleni aktív fellépés kialakítása. Az intervenció nemcsak késlelteti vagy megakadályozza, hogy a gyermek dohányozni kezdjen, hanem másodlagos hatása révén a felnőttek dohányozási szokásait is befolyásolni képes.

Az alacsony születési súly erősen összefüggésben van a születés körüli halálozással. Egy metaanalízis szerint, a környezeti dohányfüst expozíciónak kitett nők körében nagyobb eséllyel jönnek világra alacsonyabb születési súllyal, veleszületett rendellenességekkel, hosszabb testhosszal, kisebb fejkörfogattal és alacsony születési súllyal születő gyermekek [26][27].

Globális és EU-s intézkedések a dohányzás-járvány ellen A dohányra vonatkozó szigorú törvényi szabályozás fontos intézkedés a dohányzás okozta ártalmak és a dohányfüst expozíciójának csökkentése érdekében [28][29].

Az összes munkahelyre, beleértve az éttermeket és bárokat, vonatkozó törvényhozás a legfőbb eszköz a munkavállalók foglalkozási eredetű ETS expozíció elleni védelemben.